|
Láttuk már filmként, rockoperaként, prózai darabként, a honfoglalás kimeríthetetlen téma, de – ahogy pénteken teltház előtt a Sziget Színház társulata is megmutatta – máig képes frissként, újként, magával ragadóként hatni, a különböző adaptációk újra és újra más-más megvilágításba helyezik a magyarság őstörténetét.
Pintér Tibor, a társulat vezetőjének fülébe a Szűts István és Koltai Gergely szerzőpáros Szállj, szállj sólyom szárnyán című nagy sikerű dala tette a bogarat évekkel ezelőtt, majd a színház nevében fel is kérte a duót, hogy – a dal patetikus hangulatánál megmaradva – írjanak rockoperát. A feldolgozás végülis nagyon hatásosra sikerült, a társulat ifjú tagjaiból elemi erőt, szenvedélyességet hoztak ki a dallamok, a hét vezér megpróbáltatásaihoz, vándorlásához remekül illeszkedett a Kormorán zenei világa. Egy populárisnak szánt történetből persze nem maradhat ki a szerelmi szál sem, egy magyar férfi és egy besenyő lány tiltott egymásba gabalyodása szinte adta magát a besenyőkkel vívott ütközetek bemutatása (mint a darab egyik fő csapásvonala) kapcsán.
A látvány, az erőteljes fény- és hanghatások még a Sziget Színház etéren ismerten magas mércéjéhez képest is főbb szerepet kaptak a Honfoglalásnál. Sőt, maga a díszlet már az előadás előtt, “meztelenül” is meglehetősen impozáns képet mutatott, a drámai megvilágításokkal, a középen álló “harmadik szem” vetítővásznával együtt pedig valóban egyedülálló, elragadó vizuális élményt sugárzott. A jelmezekre ugyanez igaz, igényes, és amennyire elvárható, hiteles szereplőket láttunk. A Sziget Színház esetében különösebben nem is kell már kiemelni a jó dramaturgiát, a jól működő, dinamikus táncbetéteket, vagy a komoly iskolázottságot mutató énekhangokat, ezek szinte a társulat megszokott alapfelszereltségét jelentik.
Ami viszont Pintér Tiborék talán leginkább szerethető sajátja, az a jó érzékkel, jókor megmutatott improvizációs szabadság. Pintér Tibort már Sárváron is többször láthattuk például élő lovon beléptetni a színre, máskor – amikor a darab úgy kívánta –, sportkabrióját integrálta a darabba, és a várudvaron ülő nézősereg nem kis meglepetésére körbeautózta az ötszöget. Ezúttal a Sárvári Hagyományőrző és Íjászegyesület jelmezes tagjai ihlették meg, majd egy rövid egyezkedés után már készen is állt a forgatókönyv az egyesület néhány jelenetben való “vendégszerepeltetésére”. A sárvári íjászok ruházatukat tekintve tökéletesen illeszkedtek a képbe, és jól jött lövésztudományuk is: néhány a díszletbe rejtett szalma vesszőfogó segítségével megmutatták, hogy az íjakat nem csak színi kellékként lehet használni. Huj-huj-hajrá csatakiáltásuk többször is visszhangzott a várudvaron, és természetesen méltó vastaps volt a jutalmuk nézői oldalról.
Az előadás szinopszisában az olvasható, hogy a Honfoglalás rockopera célja, hogy feltárja a honfoglalással kapcsolatos új információkat, ezzel is üzenve a Kárpát-medencében élő összes magyarnak, hogy a valódi történelmüket ismerhessék meg. Ezt az üzenetet – úgy gondoljuk – sikerrel juttatja célba az előadás, s ha olykor-olykor talán kissé túlzónak is tűnhetett a pátosz a színen, tudjuk be a téma magasztosságának, hiszen minden magyar számára talán az egyik legsarkalatosabb pont az identintását illetően, hogy is éli meg saját magyarságát. A darab sugallata tartást sugárzó, s a két óra elteltével talán sokan elgondolkoznak a közönség soraiból is a szöveg következő sorain: „ez a hely ahol élsz, világnak világa”. |
|
|
Rockopera, közönségkórussal |
 |
 |
 |
Rockopera, közönségkórussal
2012. augusztus 13. hétfő, 00:00 -péter-
Telt ház, nagyszerű színészek, színpompás látvány és óriási siker. Ez jellemezte a Sziget Színház velencei vendégjátékát.
A Honfoglalás igazi sikerdarabnak bizonyult. A népszerű rockoperával ért véget a Kastélypark Színpad tizenhatodik évadja.
A velencei Kastélyparkban éppen másfél évtizede, 1997-ben létrejött szabadtéri színház az évek folyamán egyre izgalmasabb, látványosabb és mindenekelőtt profi előadásokkal csábította a velencei és tókörnyéki közönséget. Az első nyár két előadása után a nagy érdeklődésre tekintettel a második évadtól már négy szombat estén fogadja az eredeti helyszínről elnevezett nyári színház a nézőket. S bár időközben a Velencei-tó Kapuja építkezés miatt átmenetileg az Északi strand rendezvénysátrába költözött a színház, a kiszámíthatatlanná vált időjárás miatt ez mindenképpen a közönség előnyére vált.
Július közepétől a Körúti Színház Én és a kisöcsém című zenés vígjátéka, majd a Múzsák Társulata A muzsika hangja musicalje, a Gergely Theáter fergeteges zenés vígjáték, a Mona Marie mosolya és a témájában, zenéjében komoly, elgondolkodtató Honfoglalás volt a kínálat.
A legtöbb előadás nézőszámát a közepes nagyságú kőszínházak is megirigyelhették volna, míg a Honfoglalás a szinte téliesre fordult augusztusi nyárestén is fergeteges közönségsiker volt. Pintér Tibor, a pályafutását jószerével egykor Velencén kezdő színész, rendező búcsúzásként még a nézőket is megénekeltette a rockopera közismert dallamaira. Tényként mondható, hogy másfél évtized és hatvankét bemutató után a velencei Kastélypark Színpad végérvényesen bekerült az ismert haza szabadtéri színházak sorába. |
|
Pintér Tibor: Nem kell nekünk Zorró! |
|
|
|
|
Pintér Tibor: Nem kell nekünk Zorró!
Szerző: FeM
2012. augusztus 10.
Az angoloknak ott van Robin Hood, a mexikóiaknak Zorró, nekünk pedig Rózsa Sándor és Sobri Jóska. Pintér Tibor szerint a magyar betyárok a mi népi hőseink, legendás alakok, rablók és mesehősök egyszerre. Lovas nemzet lévén, a betyárok az országimázsnak is fontos részei.
- A magyar betyárok megítélése nem egységes, egyes történészek szerint elvetemült rablók voltak, akik fosztogattak és rettegésben tartották a népet. - meséli Pintér Tibor, aki Az utolsó betyár című darabban a címszereplőt formálja meg. - Miközben a betyárokra itthon bitófa vagy börtön várt, Párizsban már színházi darabokat írtak róluk, a külföldi írók ugyanis meglátták a lehetőséget a magyar betyárok romantikus figurájában. Annak ellenére, hogy itthon üldözték őket, a nép valamiért elfogadta és legendássá tette alakjukat, és a nép hangja mindig erősebb, mint a politika vagy a hatalom. A pozitív megítéléshez valószínűleg hozzájárult, hogy a betyárok a nép fiai voltak, akik olykor, Robin Hood-hoz hasonlóan a szegények között osztották szét a gazdagoktól rabolt vagyont.
Pintér Tibor szerint nem helyes, hogy megfeledkezünk a magyar betyárokról, és más nemzetektől veszünk kölcsön hősöket. - Rosszul vagyok, amikor hallom, hogy itthon bemutatnak egy külföldi hősről szóló darabot. Minek? Annyi legendás, híres alakja van még a magyar történelemnek, feldolgozásra váró témák, történetek, hogy nem kell nekünk Zorró figorájához nyúlnunk, ha hősöket akarunk a színházban látni.
Pintér Tibor szívéhez a betyárok különösen közel állnak, a színész köztudottan kiváló lovas, a betyárok legendája pedig már gyermekkora óta foglalkoztatja.
- Veszprémi fiú vagyok, édesapám sokszor elvitt kirándulni Ördög rétre, a bakonyi betyárok egykori búvóhelyére. Itt szívtam magamba a bakonyi levegőt, és vele együtt a bakonyi betyárok legendáit. A történelem iránti rajongásom azóta is megmaradt, a Lovas Színházban éppen azért választunk ilyen témájú előadásokat, hogy egy-egy darab erejéig kosztümbe bújhassunk, ez a mi kis kosztümös játszóterünk. Másrészt, ha a mai korral akarjuk párhuzamba állítani a betyárokat, úgy érzem, mi művészek vagyunk az utolsó betyárok, szélmalomharcosai egy küldetésnek. Egy művésznek az a feladata, hogy a saját eszközeivel próbálja gyógyítani a nép sebeit, visszaadni a becsületét, az öntudatát. |
|
A Hírnév a pápai színpadon |
|
|
|
|
A Hírnév a pápai színpadon
2012-04-17 21:31:33 hírek | közösség
fotó: Babos Petra
 küldés emailben
 cikk nyomtatása
 Twitter
 Startlap
 Google Reader
Az ifjúsági Bocsor-bérlet keretein belül ismét egy nagyszerű, közismert darabot láthatott a diákközönség ma délután. A bérletsorozat 2011/2012-es utolsó darabja a Fame című musical volt, amelyet a szigetszentmiklósi Sziget Színház hozott el városunkba. A diákok a bérletes előadások során az idén láthattak rockoperát, kamara előadást, zenés bohózatot és most egy musicalt is. A darabot Pintér Tibor rendezte, akinek részben Pápáról indult színészi pályafutása.
- Pápára szinte hazajövök. Ide jártam középiskolába, az akkor még Mezőgazdasági Szakképző Iskolába öt évig. A Fame című musical különösen visszaidézi a diákéveimet. Én innen indultam, itt kezdtem, s itt szerettem volna híres lenni. Sokat köszönhetek a mezős tanáraimnak, főleg osztályfőnökömnek, Peka András tanár úrnak - mondta Pintér Tibor, majd arról mesélt, hogy miért is választotta ezt a darabot a Sziget Színház repertoárjába.
- Úgy gondolom, ez a darab rólunk, a fiatalokról, a musical stúdióról szól. Mondhatjuk úgy is, hogy a replikája a mi életünknek, a mindennapjainknak. Amerikában játszódik a mű, kicsit más problémákkal küzdenek ott, mint mi, de az alaptörténet megegyezik - tette hozzá a rendező.
Végül elmondta, hogy a hírnév a mai világban már kicsit másképpen működik.
- Mindenkinek a saját otthonában, hazájában kell megmutatni, hogy mit tud, mire képes. Nemcsak Amerikában, Hollywoodban lehet valaki híres és boldog, hanem Magyarországon, a saját szülőhazájában is. Hollywoodban is lehet valaki bukott színész – fogalmazott a színész.
- A darab üzenete a mai fiatalságnak az, hogy a hírnévvel óvatosan bánjunk. Ez különösen vonatkozik a média világára és a színészi pályára. A manapság népszerű tehetségkutató műsorok kihasználják az emberek azon illúzióját, hogy a szegénységből hogy tudja valaki megvalósítani amerikai álmait. Úgy gondolom, hogy ez nem biztos, hogy jó. Mindennek ott van az árnyoldala is. A hírnévre való törekvés, sztárrá lenni akarás, betegséggé is fajulhat. Figyelni kell egymásra, a kapcsolatok ápolására is, nemcsak a pénzhajhászásra és a karrierépítésre. Valahol ezt tanítja nekünk ez a musical - tette hozzá Pintér Tibor.
A rendező-színész megjegyezte azt is, hogy ugyanabban a darabban rendezni és játszani nem könnyű.
- A musicalben pont egy tanár szerepét töltöm be, így könnyen figyelem a szereplőket. Ha nem úgy játszanak, ahogy én szeretném, legszívesebben leállítanám a produkciót, amit nem tehetek. Például, van egy olyan rész, ahol tanítom őket, és le kell állítanom az előadást. Nekem meg kellett tanulnom elválasztani a rendezői és a színészi feladatokat.
A társulat színészei jelenleg a Honfoglalás című rockoperával járják az országot, és bíznak benne, hogy a pápai színházbarát közönségnek is bemutathatják a Love Story-val és a Ludas Matyival együtt. Pintér Tibor hozzátette, rendkívül sok tehetséges kortárs író van, akinek műveiből meríthetnek.
Babos Petra
|
Honfoglalás: a fiataloknak akarták megmutatni A szigetszentmiklósi Sziget Színház a nagykanizsai HSMK-ban mutatta be az új magyar rockoperát, a Honfoglalást, melyet az elsöprő siker után ismét láthat a művelődési ház közönsége.
2012. február. 23. csütörtök | Szerző: Benedek Bálint
 nyomtatás |  Küldés e-mailben | A+ | A- | Megosztom  szóljon hozzá
A Szűts István és Koltai Gergely szerzőpáros Szállj, szállj sólyom szárnyán című nagy sikerű dala ihlette meg évekkel ezelőtt a szigetszentmiklósi társulat vezetőjét, Pintér Tibort. A színész, rendező az említett duót kérte fel arra, hogy írjanak rockoperát, s ők szívesen vállalták a megtisztelő feladatot. A klasszikus történet újszerű, színpadi adaptációja kiválóan sikerült, ugyanis a társulat ifjú tagjaiból szinte sugárzott az erő, az energia és a szenvedély. E három képesség birtokában tökéletesen formálták meg a hét vezért. Álmos (Oláh Sándor), Előd (Hujber Ferenc), Ond (Buch Tibor), Kond (Sipos Imre), Tas (Hábencius György), Huba (Bencze Sándor) és Töhötöm (Berecz György) vándorlását és megpróbáltatásait még hatásosabbá tette a folk-rock együttes, a Kormorán zenei világa. A történetben jelentős szerepet kaptak a besenyőkkel vívott ütközetek, ugyanakkor a mű bemutatta a tiltott szerelem fellángolását egy magyar és egy besenyő között. A Táltos (Pintér Tibor) és Réka (Janza Kata) is tökéletes játékkal járultak hozzá a sikerhez. A szigetszentmiklósi társulat ügyelt arra, hogy a hanghatásokat intenzív fényjátékokkal is ötvözzék, mely valósággal belepasszírozta a székekbe a publikumot. - Célunk, hogy a magyar fiataloknak megmutassuk, hogyan vert gyökeret a mi csodálatos népünk itt, Európa szívében - mondta az előadást követően Pintér Tibor, a darab rendezője és szereplője. - Ez a rockopera feltárja a honfoglalással kapcsolatos új információkat, ezzel is üzenve a Kárpát-medencében élő összes magyarnak, hogy a valódi történelmet ismerhessék meg.  Március 7-én újra láthatja a nagykanizsai közönség a szigetszentmiklósi Sziget Színház elôadását - Fotó: Szakony Attila | | Pintér Tibor szerint az aránylag fiatal színészekből álló társulata a musical műfajában éppen olyan jól feltalálja magát, mint a rockoperában. - Tapasztalataink szerint ez a valóban hiteles történet mindig szíven találja a közönséget, lehetnek köztük fiatalok és idősek egyaránt - folytatta Pintér Tibor. - Az üzenetre ráérzett a média is, hisz a királyi televízió felvette és levetítette, s nagyon bízunk benne, hogy hamarosan már egy másik csatornán is látható lesz.
A HSMK-ban március 7-én (szerda) 19 órától látható a darab.
A Sziget Színház mellett a Magyar Lovas Színház mûvészeti vezetôjeként is tevékenykedô Pintér Tibor tele van tervekkel. Az elôbbi mûvészeivel a már klasszikusnak számító romantikus darab, a Love Story újraértelmezésén dolgoznak, míg lovas színház társulatával az utolsó betyár, Sobri Jóska tragikus életét dolgozzák fel. |
|
Honfoglalás a RAM Colosseumban |
|
|
|
|
|
Címkék: 
